|
Szabni
Kereskedőnek kár. Másnak bűnhődés valamely szerelem miatt.
Szablya
Levél.
Szabó
Jegyzi könnyűkezű ember ismeretségét.
Görnyedő szabó: szaporodik jövedelmed. Foltozó szabó: ahány foltot vet, annyiszor ér kárvallás. Szűrszabó: hideg időjárás. Öreg szabó, aki ócska ruhát varrna: felújítása a töltött káposztának, a régi barátságnak. Szabóműhely: mellfájás. Vitéz szabó: vesztett hadjárat. (1833.) Mellényt fordító szabó: gyász a családban ( Lipcsei .)
Száj
minél nagyobb, annál jobb. Tisztelet.
Száj, amely elnyelne, ha emberé: féltékenység, ha állaté: rejtőzködés gond elől. Szájba vizet venni és kiköpni: elmúlása egy szerelemnek. Szájat szájba venni: hiábavaló óhajtás. Száj, mely volna hajas: hű szerető. Szájat mosni: szomorúság. ( Kálnay gyűjtése .) Fogatlan száj: csábítás; fogas száj: gyűlölet. Száj, amely egy város kapujáról ordítana ránk: tömlöc. Országútnak megnyíló szája: útonjárónak jegyez rablókat. Égő száj: valaki rólunk álmodik. Sajgó száj: valaki rólunk rosszat beszél. Dagadt száj: az felejt el, akit legjobban szeretsz. ( R . M .) Rossz szagú száj: beteg feleség. Száj, amelyen szép, zöld falevelek nőnének: legkedvesebbünk halálát jegyzi. Becsukott száj: titok, amelytől boldogtalanok leszünk. Barlang szája: természetellenes kívánság. Száj, amelynek szakálla bévül volna: betegnek halál. ( Kerner .)
Szakács
Pazarlás. Szakácsné: meghívás.
Szakáll
Szakállas ember: általában jegyez haragot.
Kernerben: ha valaki azt álmodná, hogy borotválják szakállát: bizonytalan helyzetet legyez egy asszonyi szeszély miatt; szakáll, amely volna oly hosszú, hogy a földre érne: olyan gazdagságot mutat, amely váratlan; szakáll, amely leány állán nőne: jegyez elveszített szeretőt.
Szakállt vágni: árulás, bontogatni: nyugodalmas élet és hivő gondolat; égő szakáll: előre kigondolt terv, amely beválik egy nő meghódításánál; simogatott szakáll: leánycsábítás, gonosz gyönyör. ( R . M .)
Leeső szakáll: nagy szomorúság, megaláztatás, csalódás; vörös szakáll: hamis barátság; kis szakáll: gúny; pofaszakáll: háztűznézőbe menni: célt elérni; Henri IV. szakáll: irigység; hegyes szakáll: rossz nyelved miatt bajba jutsz. (1833.)
Szakállas asszonnyal találkozni: jegyzi, hogy bátorságod révén megnyered egy leány szerelmét. Álszakáll, amely volna asszonyon: hűséges szerelem; férfin: féltékenység. Asszony, ha álmodná, hogy szakálla nőtt: elveszíti férjét. Szakállt göndöríttetni: váratlan szerelem. ( Kálnay .)
Szakállt tépni: szegénység; fésülni: nagy tisztesség; lapátszakáll: változás. ( Lipcsei .)
Szakáll, amely nőne mellünkön vagy testünk egyéb részén, s ijesztően nagy volna: jegyez hűséges asszonyt. Szakálltalanság: görbe út. Szakállszálon hegedülni: kínzó szerelem. Szakállt füröszteni: el nem titkolható vágy. Szakállt asszonynak ajándékozni: erőveszteség. Szakállt takaró vagy kabát alatt hordani: diadal a szerelemben. Fényes szakáll: rabság. Tüskés szakáll: jutalom. Ősz szálak a szakállban: jegyeznek hátralévő boldog éveket. Szakállt festeni: rövid boldogság. Szakállnál fogva földön húzatni: reménytelen szerelem. ( S . j .)
Szalamander
Kerner Jusztinusz szerint: betegség.
Szálfa
Gazdagság.
Szállni
tudni: bánat. Mást szállni látni: annak halála.
Szállás
kapnál: megcsalnak, meglopnak.
Éji szállás: valakit megloptál. ( K .)
Szalma
Sok ostoba beszéd. Hideg idő.
Szalma, amelyet a szél vinne: jegyez keresztelőt. Szalmát zsúpban látni: mutat vagyonosok ellen való merényletre. Égő szalma: felesleges gond. Szalmatető: zord idő. Szalmakalap: vidámság, szerencse. Szalmazsák: kövér asszony. ( Kerner .) Szalmán hálni: betegnek igen jó; útonjárónak: tömlöc. Szalmakoszorú: nagy megtiszteltetés egy előkelő úr részéről. Szalmát lopni: szépasszony szerető. Halott alól lopni szalmát: özvegység. Kapufélfán lógó szalma: katona jön kvártélyba. Gyaluforgács és szalma együtt: nagy mulatság. Szalmát eladni: jegyez kacér asszonyt. Szalmát kocsin vinni: jó vendéglátás. Szalmával beszórt úton menni: vásárosnak vigalom; másnak: nehéz betegség. Szalmacsutak: megerőlködés érdemtelen ügyben. Szalmát villázni: lányban válogatni. Szalmazsákot tömni: öregasszonyt kapni. ( Régi naptár .) Szalmán egyedül heverni: rossz gondolat. ( Gvadányi .)
Szalonka
Ritka szerencse egy idegen városban.
Szalonkát húzni látni: elszeretnek idegen asszonyok. Szalonka crotonját enni: dáma kéri segítségedet. Szalonkalesen lenni: vadásznak mulatság, másnak nagy megpróbáltatás. (1850.)
Szalonnát
enni: betegség.
Paprikás szalonna: utazás. Tokaszalonna: hosszú tél. Szalonnabőr: hazugság. ( R . M .) Szalonnát lopni: jegyez megcsalódást.
Számokat
álmodni: a legnagyobb szerencse.
Számokat megfordítva látni: elmulasztod szerencsédet. Számok, amelyeket egy öregember mondana: megjegyzésre méltók. Számokat a földre ejteni: ambó Budán. (1833.)
Szamár
Sok munka.
Szamarat venni: csinos nyeremény; hajtani: hiábavaló fáradság; eladni: nehéz idő; fogni: visszalépés egy jó tervtől. Futó szamár: bosszantó újdonságot hallunk. Szamáron lovagolni: dicsőség. Szamarat ordítani hallani: időváltozás, hazugság, ostoba véletlen. ( K .)
Szamár, amely a malomból lisztesen jönne: szerencsénket hozza. Hímszamár: féltékenység; szamártejet inni: betegnek gyógyulás. Döglött szamár: ritka szerencse. Szamárbőrt vásárra vinni: kupecnek verést, másnak hamis pénzt jegyez. Szamárnyomból inni: kincs. Szamárfület viselni: szerencse a szerelemben. Szamárfarkot kézben hordani: kitüntetés; ha testünkhöz volna nőve: tömlöc egy női ügyben. ( Lipcsei .)
Szamaras kocsin Dunából vizet hordani: ambó. (1833.)
Számla
Hír.
Szamóca
Jó házasság.
A különös álmokból: szamócát enni, amelyet szennyes helyről vennénk: asszonynak titkos szerelem, férfinak betegség. ( F . S .)
Szánkó
Általában jegyez: váratlan szórakozást.
Szánkón havon utazni: jegyez útonjárónak igen jó vásárt; másnak: kis csalódást. Ördöggel szánkázni: vígra forduló bánat. Homokon szánkózni: nehéz idők.
Szappan
Betegség.
Szappannal tetőtől talpig megmosdani: elfelejtkezés. Szagos szappan: hű szerető. Durva szappan: öregasszony. Szappanos: hideg idő. ( K .) Beszappanozni valamit: hiábavaló vágy. Szappant árulni: asszonynak nagy megcsalatkozás. Szappant főzni: házasságot nyélbe ütni.
Szárcsa
Levél.
Szarka
Általában vendég.
Kernerben: sok szarka: jegyez sok pletykaságot, veszekedést.
Szárnyad
ha másnak adnád vagy elveszítenéd: szerencsétlenségbe jutsz:
Fejedből növő szárny: halálos betegség. Szárnyas férfi asszonynak gonosz kívánságát jegyzi.
Szarvas
Örökség.
Szarvast etetni: kitüntető barátság; űzni: nagy fáradság, amely kevés jutalmat jelent; futó szarvast látni: iparosnak igen eredményes munka, másnak: elmulasztott szerencse. Szarvasbogár: erőszakos munka. Szarvashúst vásárra vinni: valakit megkárosítani. ( K .) Szarvasnyomból vizet inni: nagy szerelem egy asszonyba. Szarvasbőr: öreg ispán, hideg idő. Öklelő szarvas: árulkodás.
Szatócs
Perpatvar.
Szecska
Futó szerelem.
Szeder
Ha testünkön nőne: nagy féltékenység.
Szédülés
érezni: betegség, asszonynak magtalanság.
Szeget
fején találni: álomban is jó jegy. Szeget a falban látni: bánat. Patkószeget találni: szerencse.
Szeget valami elevenbe verni: mulatságos munka. Szegbe ülni: tréfaság. ( R . M .)
Szegény
embert látni: szerencse.
Szegfű
Ismeretlen férfi vágya nő után.
Szék
Felesleges látogatás. Karosszékben ülni: nagy bánat. Széket tolni: becsület.
Szél
Rendszerint veszekedés.
Szélben járni: gond. Szélben és esőben járni Szent György napja után: jó kilátás az esztendőre; András után: károsodás. Déli szél: utazás. ( Kerner .)
Szélkiáltó madarat hallani: nem a legszerencsésebb. Forgószélben állni: betegnek halál. Föld alól jövő szelet érezni: hét főbűn egyikében leledzni. ( R . M .)
Szélkakas
Felesleges kiadás. Hízelgő beszéd. Hideg idő.
Szellemekkel
lenni: nagy és váratlan élmény.
Szélmalom
Jókedv.
Szélmalomba menni egy nővel: teljesítjük, amit egymásnak ígértünk. Szélmalomból jönni üres zsákkal: csalóval lesz dolgod. Régi szélmalom törött szárnya, amerre mutat, jegyezd meg: valamit találsz. (1833.)
Szem
amely volna lesütve: jegyez be nem vallott, forró szerelmet.
Vakszem váratlan jó hír. Kék szem kacér szerelem. Gonosz szemet látni: pénzveszteség. Kancsalító szem: jegyez megfeledkezést, magad lealacsonyítását, hűtlenségét. Folyós szem: igen rossz jövő. Könnyes szem: örömteli találkozás. Szemed, ha kiszúrnák: elveszíted jó barátodat. Szemet elveszíteni üzleti kellemetlenség. ( K .) Ismeretlen szemet látni a sötétben ijesztő gond. ( S . j .) Szemüveg: Remény. Valakinek a szemében arcunkat látni: nagy ellenséged van.
Szemét
Pénz.
Szemét a küszöbön: titkos szándékú látogató. Szemét a ház előtt: pénzes levélhordó.
Szemölcsöd
ha sok van, szerelmeseddel mulatságod van. (1759.)
Szemöldök
Kacérság.
Szemöldökfába ütni a fejed: alacsonylelkű emberekkel lesz érintkezésed.
Szénen
(tüzesen) ülni: ájulás. Szenet enni: bélbetegség.
Széna
Jó hír. Szénakazal: gondtalan örökség.
Szentet
látni: leánynak jegyez közeli elcsábítást; asszonynak: bűnbánást. Szenttel beszélni: ingadozó hűsége egy nőnek. Szentet kikerülni: nagy szerencse.
Szentelt vizet inni: közelgő betegség. Szentelt sonkát enni: betegnek gyógyulás; egészségesnek: szegénység. Szentelt gyertyát égetni: halott mellett virrasztani. ( Z . M .)
Szentkép
ha megszólítana: fordulj vissza.
Szentmihálylovál
feküdni: mulatságos utazás. Szentmihálylovát vinni egy halott alatt: hideg, szeles időjárás.
Szentjánosbogár
A szerelem bogara.
Szeplő
Tavaszi eső. Jegyez még rossz tulajdonságot, amit barátunkon észreveszünk. Szeplős hátat látni: szép asszonyt találni.
Szerda
Az ajándék napja. Zöld szerdán utazni: kereskedőnek nagy gond, másnak veszélyes.
Szerecse
(-t látni): jegyzi, hogy kihasználnak.
Szerecsenfő, amelyet egy kapun látnánk: menjünk be. ( Lőcsei .)
Szerszám
Szerencsés jegy.
Szerencsétlenség
Víg.
Szeszélyes
asszony: nagy kellemetlenség.
Szidalmazni
valakit: levél.
Szigony
Remény.
Szíj
Nehéz munka. Nadrágszíj: árulás.
Szikla
Ha megmozdítod: szerencse.
Szikra
Jó jegy.
Szilvát
enni: szorulás. Szilvafa virága jegyez eljegyzést. Szilvafát égetni: elválás kedvesünktől. (1833.)
Szimatol
kutya: nagy titok.
Színházba
lenni: kár.
Színész
vagy színésznő: jegyzi, hogy nem számíthatsz barátságra.
Vándorszínész: megcsalnak. Színészarcú ember: hazugságba kever. (1833.)
Szirom
Szerelmeskedés.
Szitálni
jegyez szeles időt. Lisztet szitálni: emberséges cselekedet. Szitán ülni: egy asszony mellőzése.
Aranyport szitálni lánynak: jegyez szegénységet; férfinak: gazdag asszonyt.
Szív
Ha mézeskalácsból van: jegyez jó vásárt és kacér asszonyt.
Vérző szív: fájdalmas sértés. Szívet enni: jegyzi, hogy szerelmesünk miénk. Szívverést erősen hallani: rossz hír. Szívfájás: semmire se jó. Közelgő bánat. Szívseb: gyógyulás egy régi betegségből. ( Kerner .) - Szívet kibontani: felesleges munka. Madárijesztőn szívdobogást hallani: csalódás, elmaradó találkozás. Fába szívet vésni: valaki nagyon gondol reánk. Szívet homokba rajzolni: elfelejtettek. Szívalakú arcot látni: megcsalnak. Ezüst- vagy aranyszívet ajándékozni: bánat. Kártyán szívet látni: igazat hallasz valakiről. ( S . j .)
Szivar
Veszekedés.
Szivárvány
Minden könyvben jó jegy.
Szivattyú
Szellemes meglepetés. (1850.)
Szívni
ajkat: keserűség; fogat: gyötrelem; bort: hideg időjárás.
Emlőt szívni: öregség, szegénység. Szájat (másét) szívni: kielégítetlen vágy. Kezet (másét) szívni: hiábavaló gondolat.
Szobába
ülni: furfangos terv. ( Kerner .)
Szoborrá
válni: igazságtalanságban lesz részünk.
Szombat
A gazdagság napja.
Szomjúságot
érezni: nagy nyugtalanság, szomorúság, nagy fáradság.
Szomorúnak
lenni: jegyzi, hogy örömteljes reggelre virradunk.
Szomszédasszony
Minden könyvben: pletykaság.
Szopni
Legénynek vagy leánynak jegyez közel házasságot.
Csecsszopós gyermek: váratlan barátság. Tehenet szopni: szegénység.
Szőni
nagy öröm.
Szőke leány
Csalfaság.
Szőlő
Áldás.
Szőlőt vendégednek szedni: jegyez kibékülést ellenségeddel. Szőlőt (zöldet) enni: elmulasztott érzelem; piros szőlő: betelt öröm; fekete szőlő: fáradságos élet. Rothadt szőlőt enni: sohase éred el célodat. (1833.)
Szőlőben keserűséget találni: valaki megmérgezi örömödet. Szőlőlevél: szemérmetlent hallunk. Igen nagy szőlőfürt: jegyzi életedet. Fonnyadt szőlő: találkozás egy elmúlt szerelemmel. Téli szőlő, amely volna igen édes: jegyzi, hogy reád gondolnak a múlt időből. ( R . M .) - Szőlőlugasban ülni: lemondani. Szőlőt kapálni: hosszú élet. Szőlőskertben járni gazdának: nagy öröm; másnak: eredménytelenség. ( S . j .)
Szőlő, amely nőne keblünkön: jegyzi, hogy érdemtelenek kihasználják jóindulatunkat. Szőlőt akasztani: jó házasság.
Szőnyeg
Mulatság.
Szú
percegését hallani: betegnek halál; másnak hosszú élet.
Szúnyog
-döngést hallani: hír megbántásunkról.
Szurok
Árulás.
Szűcs
minél öregebb, annál több kellemetlenség.
Szülni
szükség. Szülési fájdalom: magtalanság.
Születésnap
hosszú életkor.
Szülőkkel
(elhaltakkal) találkozni: szenvedéseink elmúlnak. Szülőkkel (élőkkel) együtt lenni: szerencsés vállalkozás. Szülőföldön járni: szomorúság egy találkozás miatt. (1833.)
Szülőt verni: hét főbűnben leledzeni. ( R . M .)
Szűrő
Levél.
Bort szűrni: hideg idő.
Szűrös
ember: pénzt hoz.
Szűrben járni: jólét; betegnek: gonosz.
Szüreten
lenni: nagyon jó jegy.
Szürk
szín a tolvajok színe.
Szürke ember: gond. Szürke asszony: félelem. Szürke fejű gyermek: bánat.
Szűz
(mezítelenül): szégyenbe esünk.
Szüzet hálótársul kapni: nem nagy előny. ( Gvadányi .)
*
Az alább következő megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:
Szablyát eltörni: vakmerő bátorság. Szablyát, fényeset, elvenni: úri hatalom. Szablyát tartani: világi tisztesség. Szablyát, tüzeset, az égen látni: büntetés. Szablyát, rozsdást, elvenni: gyűlöltség. Szablyát másnak adni, avagy elveszteni: szegénységet várj. Szablyát, rozsdást, elveszíteni hüvelyéből: a régi uraid gyűlölsége rövid napon megszűnik. Szablyát, mely elveszett vala, megtalálni: előbbeni becsületbe állítanak.
Szakálladat, mely ősz, megfésülni: becsületre való menetel. Szakáll, asszony ha látja: ura halála. Szakállt égni látni: nyereség. Szakáll, hosszú: hatalmassá lenni. Szakállt, széleset látni: erőt vinni. Szakállas embert látni: harag. Szakáll, ha őszet látsz: becsület. Szakáll, ha kihúzták: megbántás.
Szalonnát látni vagy enni: rossz.
Szamárháton ülni: sok dolog. Szamarat venni és hajtani: hiába fáradni.
Szamarat venni: nyereség. Szamarat hajtani: visszavonás.
Számot vetni: dolgaidban sok nagy törődés, kétséges kimenetel.
Számszeríjat feltekerni: bú. Számszeríjat vagy puskát törni: jó.
Szánon, melyet jól megraknak, nagy hófúváson és dűlős helyeken jól elmenni: rövid nap ügyedben jó előmenetelt várj.
Szárnyat látni: megcsalás. Szárnyat másnak adni vagy elveszíteni: veszedelemtől félj.
Szarvasbogár: megváltozást jelent.
Szarv, ha fejeden nőtt: veszedelemtől félj. Szarvat elveszíteni: rossz.
Szarvast látni futni: szándékodnak hamar időn belül előmenetele.
Szederjes színt látni: rövid nap múlva örömed következik.
Szegénynek látni magát: rút kisebbség. Szegénynek lenni: rossz.
Szekérdűlés: mind a kereskedőnek, mind a gazdagnak ártalmas. Szekérről vagy lóról leesni: gonosz. Szekér, ha eltörik alattad: tartóztatás, és ha útra kelsz, nem jársz haszonnal.
Szem, ha főben nő: szemvilága elvész. Szem, ha különben áll, hogysem mint kellene: megaláztatol. Szemöldököd, ha fekete: jó.
Szenen elevenen ülni: rágalmazás. Szenen holtat látni: barátod meghal.
Szentegyházat messziről látni: idegen országba menni. Szentegyházba menni: bánat. Szentegyházban imádkozni: tisztesség.
Szentszék előtt pörölni: beidézés.
Szentekkel beszélni: jó szerencse.
Szép orcájúakkal lenni: vigasság.
Szeretővel lenni: vigasság nagy gonddal.
Szilvát fáról leszedni: kevélység.
Szomjúhozni és ennivalót találni; nagy szerencse. Szomjúhozni és kútra találni, de belőle nem ihatni: hiábavaló járás.
Szoptatni, és ha bő teje van, ezeket jegyzi: nehézkes menyecskének rövid nap egy kisgyermeket; szegény asszonynak: költséget, gazdagnak: nyereséget, emberkori leányzónak: házasságot, ifjú leánynak halált, vitéz embernek betegséget, akinek felesége vagyon: gyermeke elhalnak.
Szoptatni: nehézkes asszonynak leánya lesz, ha rab: nem szabadul meg hamar.
Szivárványt látni keletre: rossz; nyugatra: jó.
Szökni: igen gonosz.
Szőlőt látni: tisztesség, áldás. Szőlőt a töviről leszakítani: haragosoddal békülsz.
Szőlőt, fehéret, látni: nagy haszon. Szőlőt, fehéret, enni: jó és gazdagság, veres, nemigen jó. Szőlőt, poshadtat, enni: nemigen viszed véghez ügyeidet.
Szúrni vagy verni: nagy tévelygés.
Szüleinket látni: megújulását jelzi az elmúlt dolgainknak.
Születtetni: szegénynek jó, mesterembernek: bánat, gazdagnak: bú. Házasemberek közül: egyiknek halála, szolgáknak: jó, vásárosoknak: gonosz, betegnek: halála.
Szülészt látni: vigasztalás.
Szülni: jó barátnak halála.
Szűrt, fehéret, látni: jó. |
